Skip site navigation (1) Skip section navigation (2)

Interneten el�rhet� k�nyvek �s cikkek

Ezen az oldalon

Minden itt tal�lhat� dokumentum let�lthet� t�bb k�l�nb�z� form�tumban (HTML, PostScript, PDF, stb), ak�r t�m�r�tve (bzip2, zip) a FreeBSD FTP oldal�r�l.

A FreeBSD dokument�ci� archiv�lt m�solatai (cikkek, k�nyvek �s textinfo dokumentumok) szint�n el�rhet�ek a http://docs.FreeBSD.org/doc/ c�men.

Ezeket a dokumentumokat a FreeBSD Dokument�ci�s Projekt k�sz�ti �s tartja karban, de mindig sz�ks�g�nk van �j emberekre �j dokument�ci�k �r�s�hoz �s a megl�v�ek karbantart�s�hoz.

K�nyvek

A FreeBSD Projekt modellje (dev-model)
Egy tanulm�ny a FreeBSD Projekt szervezeti fel�p�t�s�r�l.

A FreeBSD GYIK (faq) [magyarul]
Gyakran Ism�telt K�rd�sek �s a r�juk adott v�laszok minden - a FreeBSD-t �rint� - t�m�r�l.

A FreeBSD k�zik�nyv (handbook) [magyarul]
Egy folyamatosan fejl�d�, �tfog� inform�ci�forr�s FreeBSD felhaszn�l�knak.

A FreeBSD fejleszt�k k�zik�nyve (developers-handbook)
Azoknak, akik a FreeBSD-hez akarnak szoftvereket fejleszteni (nem csak azoknak, akik mag�t a rendszert fejlesztik).

A FreeBSD architekt�ra k�zik�nyv (arch-handbook)
FreeBSD rendszerfejleszt�knek. Ez a k�nyv r�szletesen t�rgyalja sok fontos rendszermagbeli alrendszer architektur�lis fel�p�t�s�t.

A porterek k�zik�nyve (porters-handbook)
Alapvet� olvasm�ny, ha k�ls� szoftvert szeretn�nk FreeBSD-re portolni.

A PMake k�zik�nyv (pmake)
K�zik�nyv a make seg�dprogramhoz. Alapvet� olvasm�ny mindenkinek, aki r�szleteiben is meg szeretn� �rteni a make haszn�lat�t, a Makefile �llom�nyok olvas�s�t �s �r�s�t.

A 4.4BSD oper�ci�s rendszer tervez�se �s implement�ci�ja, 2. fejezet (design-44bsd)
Az Addison-Wesley Kiad� adom�nya, a 4.4BSD oper�ci�s rendszer technikai megval�s�t�s�t mutatja be. A FreeBSD ennek az alapjaira �p�l.

V�llalati FreeBSD rendszergazd�k �tmutat�ja, 8. fejezet (corp-net-guide)
Az Addison-Wesley Kiad� adom�nya, amely m�lyrehat� �ttekint�st ny�jt arr�l, hogyan �zemeltess�nk nyomtat�si szolg�ltat�sokat a FreeBSD seg�ts�g�vel Windows NT �s Novell kliensek sz�m�ra.

A FreeBSD Dokument�ci�s Projekt ir�nyelvei kezd�knek (fdp-primer) [magyarul]
Minden, amit ahhoz kell tudnunk, hogy a FreeBSD Dokument�ci�s Projektben dolgozhassunk.

Cikkek

Mi�rt �rdemes BSD licencet haszn�lni ny�lt forr�s� alkalmaz�sok fejleszt�sekor? (bsdl-gpl)
Le�rja, milyen el�ny�kkel j�r a forr�sk�d kiad�sa a BSD licenc alatt.

Fejleszt�s FreeBSD-vel (building-products)
Hogyan seg�thet a FreeBSD jobb alkalmaz�sokat fejleszteni.

Argentina.com: Egy esettanulm�ny (casestudy-argentina.com)
Hogyan seg�tett a FreeBSD egy nagy latin-amerikai internetszolg�ltat�nak.

A committerek �tmutat�ja (committers-guide)
Fontos bevezet� a commit jogot nyert FreeBSD fejleszt�knek a munk�juk megkezd�s�hez.

A Compiz�Fusion telep�t�se �s haszn�lata (compiz-fusion) [magyarul]
Hogyan telep�ts�k �s haszn�ljuk a Compiz�Fusion kompozit ablakkezel�t FreeBSD alatt.

Konzol szerver Hogyan (console-server)
Hogyan �ll�tsunk be egy FreeBSD alap� konzol szervert egy olcs� soros vonali vez�rl�k�rtya seg�ts�g�vel.

Hozz�j�rul�s a FreeBSD Projekthez (contributing)
Hogyan seg�ts�k munk�nkkal a FreeBSD Projekt fejl�d�s�ben.

Hozz�j�rul�s a FreeBSD Portgy�jtem�ny�hez (contributing-ports)
Hogyan seg�ts�nk a FreeBSD Portgy�jtem�ny�nek karbantart�s�ban.

A FreeBSD fejleszt�k list�ja (contributors)
Azon szervezetek �s szem�lyek list�ja, akik seg�tettek a FreeBSD fejl�d�s�ben.

A CUPS haszn�lata FreeBSD alatt (cups) [magyarul]
Hogyan �ll�tsuk be a CUPS rendszert FreeBSD rendszereken.

A GCC �s binutils �jabb v�ltozat�nak haszn�lata a FreeBSD Portgy�jtem�ny�vel (custom-gcc)
Hogyan haszn�ljuk a FreeBSD Portgy�jtem�ny�ben tal�lhat� GCC ford�t�t �s a hozz� tartoz� binutils �jabb v�ltozatait. Emellett m�g sz� esik a saj�t GCC haszn�lat�r�l.

CVS repository l�trehoz�sa - A FreeBSD m�dszere (cvs-freebsd)
Hogyan hozzunk l�tre egy CVS repositryt, amely ugyanazt a CVSROOT infrastrukt�r�t haszn�lja, mint a FreeBSD.

A CVSup halad�knak (cvsup-advanced)
N�h�ny tipp, hogyan haszn�ljuk ki a CVSup bonyolultabb funkci�it.

A BSD bemutat�sa (explaining-bsd) [magyarul]
A v�lasz arra a k�rd�sre, hogy mi az a BSD.

A FreeBSD �n�ll� telep�t�se (fbsd-from-scratch)
Egy �res �llom�nyrendszert�l indulva hogyan ford�tsuk le, telep�ts�k �s konfigur�ljuk automatikusan a rendszert, bele�rtve kedvenc portjainkat.

Sz�r�s h�l�zati hidakkal (filtering-bridges)
T�zfalak be�ll�t�sa �s sz�r�se olyan FreeBSD rendszereken, amelyek nem �tv�laszt�k�nt, hanem h�l�zati h�dk�nt m�k�dnek.

A FreeBSD �s a k�l�nb�z� bet�t�pusok (fonts)
Le�r�s a FreeBSD-ben tal�lhat� k�l�nb�z�, bet�t�pusokhoz tartoz� technol�gi�kr�l �s azok haszn�lat�r�l.

Hogyan haszn�ljuk hat�konyan a FreeBSD-questions levelez�si list�t? (freebsd-questions)
Tippek �s tr�kk�k arra, hogyan szerezz�nk eredm�nyesen haszn�lhat� inform�ci�t a FreeBSD-questions levelez�si lista haszn�lat�val.

GEOM oszt�lyok k�sz�t�se (geom-class)
Egy �tmutat� a GEOM bels� fel�p�t�s�r�l, hogyan �rhatunk saj�t GEOM-oszt�lyt.

Napl�z� UFS haszn�lata asztali sz�m�t�g�peken (gjournal-desktop) [magyarul]
A napl�z�st enged�lyez� UFS part�ci�k l�trehoz�s�t otthoni k�rnyezetben bemutat� le�r�s.

A FreeBSD t�kr�z�se (hubs)
�tmutat� a FreeBSD honlapj�nak, CVSup szerver�nek, FTP szerver�nek, stb. t�kr�z�s�hez.

Az IPsec m�k�d�k�pess�g�nek f�ggetlen ellen�rz�se a FreeBSD-ben (ipsec-must)
Egy m�dszer az IPsec funkcionalit�s�nak ellen�rz�s�re.

FreeBSD Laptopon (laptop) [magyarul]
Hogyan haszn�ljunk FreeBSD-t egy laptopon.

LDAP hiteles�t�s (ldap-auth)
Egy praktikus �tmutat�, amely bemutatja mik�nt �ll�tsunk FreeBSD rendszereken LDAP szervereket �s seg�ts�g�kkel hogyan hiteles�ts�n felhaszn�l�kat.

FreeBSD: Egy ny�lt forr�s� alternat�va a Linux mellett (linux-comparison) [magyarul]
Elmagyar�zza a Linux �s a FreeBSD k�zti k�l�nbs�geket.

Linux emul�ci� a FreeBSD-ben (linux-emulation)
Egy technikai le�r�s a FreeBSD Linux emul�ci�s r�teg�nek bels� m�k�d�s�r�l.

FreeBSD gyorstalpal� Linux felhaszn�l�knak (linux-users) [magyarul]
Egy bevezet� jelleg� �mutat� a Linux felhaszn�l�i sz�m�ra.

Gyakran Ism�telt K�rd�sek a levelez�si list�kr�l (mailig-list-faq)
Hogyan haszn�ljuk megfelel�en a levelez�si list�kat, hogy �vakodjunk az olyan jelens�geket, mint a gyakran el�ker�l� vit�k.

MH Bevezet� (mh)
Bevezet�s az MH e-mail olvas� szoftver haszn�lat�ba FreeBSD alatt.

A NanoBSD bemutat�sa (nanobsd)
A NanoBSD eszk�zeinek bemutat�sa, amelyek seg�ts�g�vel a FreeBSD be�gyazott rendszereken is telep�thet� �s haszn�lhat�, k�l�n�s tekintettel a Compact Flash k�rty�kra, valamint egy�b t�rol�eszk�z�kre.

FreeBSD: Az els� l�p�sek (new-users)
A FreeBSD �s a UNIX(R) haszn�lat�r�l kezd�knek.

Perforce a FreeBSD fejleszt�s�ben (p4-primer)
�tmutat� a Perforce verzi�kezel� rendszerhez. Tov�bb� azt is t�rgyalja, hogyan dolgozzunk k�s�rleti projektekkel a FreeBSD Perforce szerver�nek haszn�lat�n kereszt�l.

PAM, Pluggable Authentication Modules (pam)
�tmutat� a PAM alrendszer �s moduljainak FreeBSD alatti haszn�lat�hoz.

Csomagok l�trehoz�sa (portbuild)
Le�rja, hogy a FreeBSD portol� csapata hogyan k�sz�t rendszeresen csomagokat a portokb�l. �r a csomagk�sz�t� klaszterr�l �s azokr�l a felhaszn�lt eszk�z�kr�l is, amelyek haszn�lata sz�ks�ges az inkrement�lis, k�s�rleti, vagy hivatalos kiad�sok csomagjainak elk�sz�t�s�n�l.

Ir�nyelvek FreeBSD hibajelent�sek kezel�s�hez (pr-guidelines)
A FreeBSD hibajelent�sek kezel�s�nek aj�nlott m�dszerei.

FreeBSD hibajelent�sek �r�sa (problem-reports)
Hogyan k�ldj�nk hibajelent�st a FreeBSD Projektnek.

PXE rendszerind�t�s FreeBSD-vel (pxe)
Hogyan csin�ljunk FreeBSD alap� PXE szervert, �s hogyan �ll�tsunk be �gy klienseket, hogy innen induljanak.

Az rc.d szkriptek praktikus olvas�sa �s �r�sa a BSD-ben (rc-scripting)
Egy �tmutat� arr�l sz�l, hogyan �rjunk �j rc.d szkripteket �s hogyan �rts�k meg a m�r l�tez�eket.

Sz�rkelist�s FreeBSD levelez� szerverek (relaydelay)
Sz�rkelist�s levelez� szerver l�trehoz�sa FreeBSD rendszereken a sendmail, MySQL, Perl relaydelay st�lus� haszn�lat�val. Remek kombin�ci� a k�retlen rekl�mlevelek elleni harcban.

A FreeBSD kiad�sok tervez�se (releng)
Le�rja azt a megk�zel�t�st, amelyet a FreeBSD kiad�sok tervez�s�n�l haszn�lnak a min�l jobb min�s�g� kiad�sok elk�sz�t�s�hez. Innen megtudhatjuk, hogy milyen eszk�z�k �llnak azok rendelkez�s�re, akik testreszabott kiad�st szeretn�nek k�sz�teni v�llalati haszn�latra, vagy kereskedelmi term�kek el��ll�t�s�hoz.

A k�ls� csomagok kiad�s�nak tervez�se (releng-packages)
Ismerteti azt a megk�zel�t�st, amellyel a FreeBSD Ports Management csapata biztos�tja, hogy a csomagok megfeleljenek a hivatalos kiad�sok �ltal t�masztott magas k�vetelm�nyeknek. Ennek a dokumentumnak a fejleszt�se m�g folyik, de v�g�l ismertetni fogja a csomagok k�sz�t�s�nek folyamat�t, amelyet a FreeBSD Ports Cluster is haszn�l. Ezen k�v�l t�rgyalni fogja, hogyan �ll�tsuk be sz�m�t�g�peket ilyen klaszterk�nt, hogyan osszuk fel a csomagokat a telep�t�eszk�z�kh�z �s hogyan ellen�rizz�k a csomagok �ps�g�t.

A FreeBSD oper�ci�s rendszer t�voli telep�t�se t�voli konzol haszn�lata n�lk�l (remote-install)
A FreeBSD oper�ci�s rendszer telep�t�s�t mutatja be abban az esetben, amikor a t�voli rendszer konzolja nem el�rhet�.

Soros vonali �s UART eszk�z�k (serial-uart)
R�szletes le�r�s a soros portok FreeBSD alatti haszn�lat�r�l, bele�rtve t�bb t�bbportos soros vonali vez�rl�k�rty�t.

Solid state eszk�z�k �s a FreeBSD (solid-state)
Solid state lemezeszk�z�k haszn�lata a FreeBSD-ben.

A FreeBSD VM alrendszer elemeinek fel�p�t�se (vm-design)
Egy k�nnyen �rthet� le�r�s a FreeBSD virtu�lis mem�ri�t kezel� alrendszer�r�l.

Egy�b oldalakon

Sz�mos �n�ll� er�fesz�t�s is hozz�j�rult ahhoz, hogy hasznos inform�ci�k �lljanak rendelkez�sre a FreeBSD-r�l.

Cikkek