Skip site navigation (1) Skip section navigation (2)

FreeBSD fejleszt�si projektek

A FreeBSD f� fejleszt�si ir�nya mellett rengeteg fejleszt� dolgozik azon az �lvonalban, hogy �j ir�nyokba b�v�tse ki a FreeBSD funkcionalit�s�t. Amennyiben t�bbet szeretn�nk megtudni ezekr�l az �rdekes projektekr�l, k�vess�k az al�bbi linkeket.

Ha netal�n �gy �rezn�nk, hogy egy projekt hi�nyzik a list�b�l, k�ldj�nk egy URL-t �s egy r�vid (3-10 soros) le�r�st a [email protected] levelez�si list�ra.

Emellett n�h�ny itt szerepl� projekt rendszeresen nyilv�noss�gra hoz helyzetjelent�seket, amelyek megtekinthet�ek a helyzetjelent�sek oldal�n.

Dokument�ci�

Alkalmaz�sok

  • Java(R) FreeBSD-n: Itt tal�lhatunk inform�ci�kat arr�l, hogyan szerezz�k be a legfrissebb JDK(R)-t a FreeBSD-hez, illetve hogyan telep�ts�k �s haszn�ljuk azt. Itt tal�lhatunk tov�bb� egy list�t azokr�l a Java(R) szoftverekr�l, amelyek sz�munkra �rdekesek lehetnek.
  • GNOME FreeBSD-n: Itt olvashatjuk a leg�jabb GNOME kiad�s beszerz�s�vel, telep�t�s�vel �s futtat�s�val kapcsolatos inform�ci�kat, valamint a projekt friss h�reit �s friss�t�seit, a GYIK-et, a FreeBSD-specifikus GNOME gondok le�r�s�t, �tmutat�t az alkalmaz�sok portol�s�hoz, �s m�g sok minden m�st.
  • KDE FreeBSD-n: A FreeBSD alatt el�rhet� legfrissebb KDE kiad�s haszn�lat�hoz tartalmaz linkeket, dokument�ci�t �s �tmutat�kat. A projekt h�rei �s a hozz� tartoz� GYIK szint�n itt �rhet� el.
  • Mono FreeBSD-n: Itt kaphatunk t�j�koztat�st a Mono �s a C# jelenlegi �llapot�r�l FreeBSD-n.
  • OpenOffice.org FreeBSD-n: Inform�ci�k a k�l�nb�z� OpenOffice portokr�l.
  • A FreeBSD Portgy�jtem�nye: A FreeBSD Portgy�jtem�nye lehet�v� teszi, hogy minim�lis er�fesz�t�ssel �s k�nnyed�n telep�ts�nk alkalmaz�sokat forr�sk�db�l. Megtekinthetj�k a jelenlegi portok list�j�t, illetve egy adott alkalmaz�s r�keres�s�vel megtudhatjuk, hogy az r�sze-e m�r a Portgy�jtem�nynek.
  • A FreeBSD portok terjeszt�si �llom�nyainak elemz�se: Egy lista azokr�l a portokr�l, amelyekhez nem �rhet� el a forr�sk�d, illetve mindegyik�kh�z tartozik egy r�vid �sszegz�s.
  • FreshPorts: A legfrissebb inform�ci�kat k�n�lja a portokr�l �s azok v�ltoz�sair�l. Kedvenc portjainkat fel tudjuk venni egy egy list�ba, �gy e-mailen kereszt�l azonnal t�j�koztat�st kapunk b�rmilyen, az adott portokat �rint� v�ltoz�sr�l.
  • Pointyhat: Egy szerver, amely ellen�rzi a portokat �s minden porthoz meg�rzi a csomagk�sz�t�s sor�n keletkezett napl�kat.

H�l�zatkezel�s

  • Netperf: A h�l�zati protokollk�szlet FreeBSD�5.X �s 6.X rendszermagjaihoz fejlesztett optimaliz�ci�ja, az SMPng FreeBSD�5.3-hoz k�sz�lt h�l�zati z�rol�sok fejleszt�seinek folytat�sa. A projekt felder�ti �s megval�s�tja a lehets�ges optimiz�ci�s strat�gi�kat egy t�bbsz�lon fut� h�l�zatkezel�s kialak�t�s�hoz.
  • KAME Projekt: Egy szabad IPv6/IPsec protokollk�szlet BSD rendszerekhez.
  • SYSLOG-SECURE: 2001 augusztus�ban megsz�letett az RFC3164 syslog szabv�ny. Ez az RFC n�h�ny olyan kiterjeszt�st t�rgyal, amelyek biztons�gosabb� teszik a syslogot. Ez a projekt 2002-ben indult azzal a c�llal, hogy megval�s�tsa az RFC3164 szabv�ny kiterjeszt�seit a FreeBSD syslogj�ban, illetve tov�bbi biztons�gi kiterjeszt�sekkel b�v�tse ki azt, mint p�ld�ul a syslog-sign. Ennek keret�ben a libc �s a syslogd is m�dos�t�sra fog ker�lni. Lehet�s�g szerint a biztons�g fel�gyel�s�re is sz�letnek majd eszk�z�k. Minden seg�ts�get sz�vesen fogadunk. Ha �rdekel minket a t�ma, tov�bbi inform�ci�kat az [email protected] e-mail c�men tudhatunk meg.

H�tt�rt�rak

  • Arla: Egy szabad forr�sk�d� AFS kliens implement�ci�. A projekt f� c�lja egy teljes funkcionalit�ssal rendelkez� kliens l�trehoz�sa, amely a norm�l AFS minden adotts�g�val rendelkezik. A tov�bbiakban tervezett �s megval�s�tand� dolgok t�bbek k�zt a menedzsment eszk�z�k �s a szerver lesznek.
  • Big Disk: A Large data storage in FreeBSD projekt c�lja, hogy a FreeBSD-t k�pess� tegye t�bb terabyte-os lemezek �s k�tetek kezel�s�re.
  • Coda: Egy elosztott �llom�nyrendszer. Az adotts�gai k�zt megtal�lhat� a sz�tkapcsolt m�k�d�s, a biztons�gos kialak�t�s, a szerver replik�ci� �s az �lland� kliensoldali gyorst�raz�s.
  • Journaling kontra Soft Updates: Aszinkron m�d� v�delem az �llom�nyrendszerek metaadatainak v�delm�re.
  • TCFS: A Transparent Cryptographic File System egy alkalmas megold�st jelenthet az elosztott �llom�nyrendszerek biztons�gi probl�m�ira. A kriptogr�fiai- �s a �llom�nyrendszer m�lyebb integr�ci�j�val lehet�v� v�lna az alkalmaz�sok sz�m�ra a teljesen transzparens haszn�lat. Az �llom�nyok titkos�tva t�rol�dnak �s csak k�zvetlen�l a haszn�lat el�tt ker�lnek visszafejt�sre. A titkos�t�s �s visszafejt�s a kliens sz�m�t�g�pen t�rt�nik, �gy a felhaszn�lt kulcs sosem halad kereszt�l a h�l�zaton.
  • Tertiary Disk: Egy t�rol�si architekt�ra nagy t�rol�si rendszerekhez, amely igyekszik elker�lni a saj�t �ssze�ll�t�s� k�tetekkel j�r� h�tr�nyokat. A n�v kett�s c�lt t�kr�z: a szalagos meghajt�k megabyte-onk�nti k�lts�g�t �s a m�gneslemezek teljes�tm�ny�t hivatott el�rni. K�sz komponensek haszn�lat�val hozunk l�tre egy sk�l�zhat�, alacsony k�lts�g�, terabyte-os kapacit�s� lemezes rendszert. C�lunk, hogy egy teljes t�rhely rendszert hozzunk l�tre a norm�l lemezekhez k�pest ak�r 30-50%-al olcs�bban. A Tertiary Disk egy switchen kereszt�l �sszek�t�tt PC-ket haszn�l a nagysz�m� lemezek kiszolg�l�s�hoz. A protot�pusunk 20�darab 200�MHz-es PC-b�l �ll, amelyek 370�darab 8�GB-os lemezt biztos�tanak. A PC-k egy 100�Mbps Ethernet switchen kereszt�l kapcsol�dnak egym�shoz.
  • Vinum: A VERITASTM k�tetkezel�r�l modellezett logikaik�tet-kezel�. Ez a projekt azonban nem a Veritas egyszer� m�solata, sz�mos probl�m�t igyekszik a Veritasn�l eleg�nsabban megoldani. Emellett olyan funkci�kat is ny�jt, amelyeket a Veritas nem.
  • A PathConvert projekt: Ez a projekt olyan �tvonalkonverzi�s seg�dprogramok kifejleszt�s�t hivatott el�seg�teni, amelyek az abszol�t- �s relat�v �tvonalak k�z�tti �talak�t�sokat v�geznek el. Legink�bb az NFS �s a WWW felhaszn�l�inak hasznos.

Rendszermag, biztons�g

  • Lottery Scheduling Kernel: Ez a munka a Waldspurger-f�le lott�id�z�t�si algoritmuson alapszik, amely az ar�nyok alapj�n kialak�tott er�forr�s-kezel�st val�s�tja meg. Els�dleges el�nye, hogy a felhaszn�l�k szigor� kontrollal rendelkeznek az �ltaluk futtatott folyamatok relat�v ar�nya felett, illetve a felhaszn�l� �ltal okozott terhel�sek egym�st�l elszigeteltek, �gy egy felhaszn�l� nem uralkodhat az eg�sz processzoron.
  • OpenBSM: A Sun Basic Security Module (BSM) Audit API-j�nak egy ny�lt forr�sk�d� implement�ci�ja. Az OpenBSM programk�nyvt�rakat, eszk�z�ket �s dokument�ci�t k�n�l a TrustedBSD audit implement�ci�j�hoz, amely k�s�bb majd be fognak olvasztani a FreeBSD-be is.
  • TrustedBSD: Olyan kieg�sz�t�seket k�n�l a FreeBSD oper�ci�s rendszerhez, amelyek a trusted oper�ci�s rendszerekre jellemz� kieg�sz�t�sekkel b�v�tik ki azt. Ilyenek a kifinomult jogosults�gi (capabilities) rendszer, hozz�f�r�s-vez�rl�si list�k (ACL, Access Control List) �s a k�telez� hozz�f�r�s-vez�rl�s (MAC, Mandatory Access Control). Ezek a funkci�k folyamatosan ker�lnek beolvaszt�sra a FreeBSD-be, illetve portolj�k ezeket m�s BSD-alap� rendszerekre.
  • Kernel Stress Test Suite: Ez egy olyan a terhel�si tesztekb�l �ll� csomag, amelynek a rendszer �sszeomlaszt�sa a c�lja. Az a csomag kisebb programokb�l �s szkriptekb�l �ll. Minden teszt a rendszermag egy adott r�sz�t c�lozza meg. A csomag alapeleme a k�osz. Minden teszt v�letlen ideig v�rakozik miel�tt v�letlen sz�m� alkalommal lefutna.

Eszk�zmeghajt�k

  • A busdma �s az SMPng meghajt� �talak�t�sa: A busdma egy portolhat� absztrakci�s r�teget ny�jt a Direct Memory Access (DMA) haszn�lat�hoz, amelyet sok nagy teljes�tm�ny� eszk�zmeghajt� is haszn�l. Ennek az absztrakci�s r�tegnek a haszn�lat�val az eszk�zmeghajt�k �r�inak nem kell az adott platformra jellemz� DMA-kezel� k�dj�t haszn�lniuk, �gy azok k�nnyebben hordozhat�v� v�lnak a k�l�nb�z� architekt�r�k k�zt. Az oldal szint�n tartalmazza az eszk�zmeghajt�k jelenlegi �ll�s�t az SMPng-safe tekintet�ben.
  • Egy �j eszk�z keretrendszer a FreeBSD-hez
  • BSD ATM: ATM h�l�zati implement�ci� 4.4BSD-hez: Az �j sz�m�t�g�pes alkalmaz�si ter�letek, mint a multim�dia, k�pfeldolgoz�s �s az elosztott adatfeldolgoz�s nagy h�l�zati teljes�tm�nyt ig�nyel. Az ATM-alap� h�l�zat jelenti az egyik megold�st ezekre a teljes�tm�nybeli ig�nyekre. Az ATM �sszetetts�ge a hagyom�nyos h�l�zatokkal - mint p�ld�ul az Ethernettel - szemben azonban korl�tozza a felhaszn�l�s�t. Ebben a dokumentumban bemutatjuk a BSD ATM fel�p�t�s�t �s implement�ci�j�t, amely egy pehelys�ly� �s hat�kony ATM szoftveres r�teg a BSD-alap� oper�ci�s rendszerekhez, amely csak minim�lis v�ltoztat�sokat ig�nyel az oper�ci�s rendszer r�sz�r�l. A BSD ATM egyar�nt haszn�lhat� IP-alap� �s nat�v ATM h�l�zatokhoz.
  • Otthoni automatiz�l�s: A FreeBSD haszn�lata berendez�sek, infrav�r�s eszk�z�k, automatiz�lt telefonrendszerek stb. vez�rl�s�hez.
  • A FreeBSD Token Ring Projekt: Inform�ci�k, �llom�nyok, jav�t�sok �s dokument�ci� arra vonatkoz�an, hogyan b�v�ts�k ki a FreeBSD-t token ring t�mogat�ssal.
  • Xircom CEM Ethernet Driver: L�tezik egy levelez�si lista Scott Mitchell Xircom CEM Ethernet eszk�zmeghajt�j�nak j�v�beni fejleszt�s�vel kapcsolatban. Ha szeretn�nk erre feliratkozni, akkor k�ldj�nk egy subscribe freebsd-xircom �zenetet a [email protected] c�mre.

Architekt�ra

  • A FreeBSD portja IA-64 rendszerekre:: Ez a projekt a FreeBSD IA-64 architekt�r�ra portol�s��rt felel�s. A projekttel kapcsolatos k�rd�seinket a [email protected] levelez�si list�ra k�ldj�k.
  • A FreeBSD portja PowerPC(R) rendszerekre: A FreeBSD PPC portj�r�l tartalmaz inform�ci�kat, p�ld�ul a levelez�si list�k el�rhet�s�geit.
  • A FreeBSD portja SPARC(R) rendszerekre: A FreeBSD SPARC portj�r�l tartalmaz inform�ci�kat, mint p�ld�ul a GYIK, egy kezdeti f�zisban l�v� rendszerind�t� k�d, SPARC processzorok �s alaplapok adatai �s egy�b SPARC alap� projektek.
  • SysVR4 emul�ci�: Ez az oldal a FreeBSD SysVR4 emul�tor�t t�rgyalja. Jelenleg k�pes futtatni (vagy n�h�ny esetben csup�n s�t�ltatni) a SolarisTM/x86 2.5.1 �s 2.6 rendszerekb�l sz�rmaz� SySV programok nagy r�sz�t. Nagy val�sz�n�s�ggel az SCO UnixWare �s SCO OpenServer alkalmaz�sokat is k�pes futtatni.
  • Az OSKit: Az OSKit egy r�szletesen dokument�lt, oper�ci�s rendszerekhez k�sz�lt keretrendszer �s 34 komponensk�nyvt�r gy�jtem�nye. Nemcsak az oper�ci�s rendszer infrastruktur�lis sz�ks�gleteit el�g�ti ki, hanem a magasabb szint� komponenseket is biztos�tja, mindezt modul�risan, hogy ezzel cs�kkentse az oper�ci�s rendszerek kutat�s�nak korl�tait �s k�lts�geit. Az OSKit m�rhetetlen�l leegyszer�s�ti egy �j oper�ci�s rendszer l�trehoz�s�t, portol�s�t x86 platformra (illetve a j�v�ben egy�b, az OSKit �ltal t�mogatott architekt�r�kra), vagy egy oper�ci�s rendszer kib�v�t�s�t eszk�z�k sz�lesebb k�r� t�mogat�s�val, illetve �llom�nyrendszerek, futtathat� �llom�nyokform�tumok, vagy h�l�zati szolg�ltat�sok t�mogat�s�val. Az OSKit szint�n j�l haszn�lhat� az oper�ci�s rendszerrel kapcsolatos programok, mint p�ld�ul rendszert�lt� vagy mikrokernelen fut� szerverek k�sz�t�s�re.

Egy�b

  • FreeSBIE: A FreeBSD oper�ci�s rendszerre �p�l� live CD. Hasznos alkalmaz�sok t�mkeleg�t tartalmazza. Futtathat� tiszt�n CD-r�l, vagy telep�t�lemezk�nt is haszn�lhat�, ha a a FreeBSD-t merevlemezre is telep�teni akarjuk.
  • NanoBSD: A NanoBSD egy olyan eszk�z, amelyet olyan cs�kkentett m�ret� FreeBSD rendszerek l�trehoz�s�ra terveztek, amely elf�r egy Compact Flash k�rty�n (vagy m�s hordozhat� h�tt�rt�rol�n) �gy, hogy alkalmas legyen k�sz�l�kekben val� haszn�latra. A FreeBSD dokument�ci�ja tartalmaz egy bevezet� jelleg� cikket a NanoBSD-r�l, amely hasznos tippekkel szolg�l a NanoBSD be�ll�t�s�val �s futtat�s�val kapcsolatban.
  • GLOBAL: Egy �ltal�nos c�l� forr�sk�d c�mk�z� rendszer, amely ugyan�gy m�k�dik sok m�s rendszer k�zt is. Jelenleg a parancs�rtelmez� parancssor�t, az nvi szerkeszt�t, b�ng�sz�t, az Emacs szerkeszt�t �s az elvis szerkeszt�t t�mogatja, a t�mogatott nyelvek pedig a C, Yacc �s Java tal�lhat�.
  • Enteruser: Egy adduser alternat�va.
  • ACPI FreeBSD-n: A projekt az ACPI z�kken�mentes m�k�d�s�t hivatott szolg�ltatni FreeBSD oper�ci�s rendszeren.
  • Bin�ris friss�t�sek: A FreeBSD Update a FreeBSD bin�ris friss�t�seinek elk�sz�t�s�re, terjeszt�s�re, let�lt�s�re �s telep�t�s�re alkalmas rendszer. Ez a rendszer a forr�sk�d let�lt�se �s az alaprendszer �jraford�t�sa n�lk�l lehet�v� teszi a biztons�gi �gak egyszer� k�vet�s�t (ezal�l kiv�tel persze az a sz�m�t�g�pet, amely elk�sz�ti a friss�t�seket). A friss�t�sek digit�lis al��r�ssal rendelkeznek �s n�vekm�nyes form�ban ker�lnek terjeszt�sre, ezzel jelent�sen cs�kken a haszn�lat�hoz sz�ks�ges s�vsz�less�g.
  • A FreeBSD C99 �s POSIX(R) Megfelel�si Projekt: Ez a projekt az ISO 9899:1999 (C99) �s az IEEE 1003.1-2001 (POSIX) szabv�nyok �sszes k�vetelm�ny�t igyekszik megval�s�tani.
  • CVSweb: Egy webes fel�let, amelyen kereszt�l k�nnyed�n b�ng�szni tudjuk a CVS repositoryk tartalm�t, a forr�sf�t �s az egyes rev�zi�khoz tartoz� napl�bejegyz�seket.
  • A FreeBSD laptop kompatibilit�si lista: Egy �tfog� adatb�zis olyan laptopokr�l �s PCMCIA k�rty�kr�l, amelyek m�k�dnek FreeBSD-vel. Az oldal az ismert hardveres �s szoftveres probl�m�kr�l is tartalmaz n�h�ny inform�ci�t.
  • TET Integr�ci�: Az Open Group Test Execution Toolkitje egy pehelys�ly� ny�lt forr�sk�d� futtat� tesztk�rnyezet, amely t�mogatja az elosztott tesztel�st. Ez a projekt a TET �s a l�tez� TET-alap� ny�lt forr�s� szabv�nyos tesztcsonagok (VSX-PCTS, VSC-Lite, VSTH-Lite, VSW5 �s egyebek) FreeBSD alatti haszn�lhat�s�g�t k�v�nja megval�s�tani.