Skip site navigation (1) Skip section navigation (2)

A FreeBSD K�pviseleti Projekt

Mik�zben a BSD projektek (DragonflyBSD, FreeBSD, NetBSD �s az OpenBSD) nagyra n�ttek, sz�mos m�tosz kezdett terjedni r�luk. Ezek k�z�l n�h�nyat j� sz�nd�k�, �m megfontolatlan szem�lyek ind�tottak el, m�sokat pedig �nhitt emberek.

Ennek az oldalnak az a c�lja, hogy a lehet� legnagyobb t�rgyilagoss�g mellett eloszlassa ezeket a t�vhiteket.

Megjegyz�s: Ezen az oldalon a *BSD kifejez�s mind a n�gy BSD projektre vonatkozik. Ahol az adott mende-monda csak az egyik k�l�n�ll� projektre vonatkozik, ott azt k�l�n eml�tj�k.
Ha �gy �rezz�k, hogy az oldal valamely t�m�ban hi�nyos ismereteket k�z�l, akkor �rtes�ts�k az oldal fenntart�j�t, Tom Rhodes-ot a k�vetkez� e-mail c�men: <[email protected]>

Tartalom

M�toszok

A *BSD rendszerek z�rt fejleszt�si modellel rendelkeznek, sokkal ink�bb katedr�lisok mintsem baz�rok

Eric Raymond nagy hat�s� �r�sa A katedr�lis �s a baz�r c�mmel a Linux fejleszt�si modellt (�s azt a modellt, amelyet Eric a fetchmail kifejleszt�s�hez haszn�lt) eml�ti mint a ny�lt fejleszt�si modell p�ld�j�t. Ezzel szemben a *BSD fejleszt�si modellj�t gyakran jellemzik z�rtk�nt.

A hallgat�lagos b�r�lat szerint a baz�r (ny�lt) j�, �s a katedr�lis (z�rt) rossz.

Ha valami, akkor a *BSD rendszerek �ltal alkalmazott fejleszt�si modell m�g ink�bb hasonl�t a baz�rhoz, mint a Linux vagy a fetchmail eset�ben, amelyeket Eric eml�t.

Ehhez el�g csup�n a k�vetkez�ket figyelembe venn�nk:

  • Minden *BSD projekt eset�n: A forr�sk�d aktu�lis v�ltozata a FreeBSD, NetBSD, �s az OpenBSD eset�ben is a nap 24 �r�j�ban b�rki sz�m�ra el�rhet� az Interneten kereszt�l. Nem sz�ks�ges arra v�rni, hogy egy �j kiad�s jelenjen meg.

    FreeBSD, NetBSD: Egy telep�thet� pillanatverzi� 24 �r�nk�nt v�lik el�rhet�v�. Ezek a pillanatk�pek teljesen ugyan�gy telep�thet�k mint a k�z�ns�ges kiad�sok, �s a telep�t�shez nem sz�ks�ges egy megl�v� rendszer.

    OpenBSD: OpenBSD pillanatk�pei naponta k�sz�lnek, �s ha Theo el�g j�nak tal�lja ezeket, felker�lnek a t�k�rszerverekre.

    Ezzel ellent�tben a Linux kernelnek csak alkalmilag v�lik el�rhet�v� �j verzi�ja, �s a k�l�nb�z� disztrib�ci�k kiad�si gyakoris�ga a disztrib�ci� fejleszt�it�l f�gg.

    Itt nem k�s�ri harsonasz� egy �j kernel megjelen�s�t, mivel a legt�bb *BSD felhaszn�l� sz�m�ra ez egy teljesen megszokott esem�ny.

  • A *BSD projektek mind CVS-t haszn�lnak a forr�sk�d karbantart�s�hoz.

    Minden *BSD projekt eset�n: a CVS Repository a nap 24 �r�j�ban b�ng�szhet�, �s a repositoryb�l az eg�sz rendszer let�lthet�. A forr�s el�rhet� anonim CVS, CVSup, CVSupit, CTM (e-mail-en kereszt�l) vagy egyszer� FTP seg�ts�g�vel.

  • B�rki k�ldhet jav�t�sokat, hibajelent�seket, dokument�ci�t, �s egy�b m�dokon is hozz�j�rulhat a munk�hoz. Ezt a *BSD rendszerek r�sz�t k�pez� send-pr program vagy a webes fel�let seg�ts�g�vel lehet megtenni.

    A dokument�ci� hemzseg az erre utal� hivatkoz�sokt�l.

  • Nem mindenki hajthat v�gre v�ltoztat�sokat a *BSD rendszerek forr�sk�dj�ban, ehhez el�sz�r committerr� kell v�lnia. �ltal�ban olyan emberek kapnak commit jogot, akik m�r a send-pr seg�ts�g�vel vagy m�s hasonl� m�don bek�ldtek m�r p�r alapos v�ltoztat�st a projektnek.

    Ez a rendszer hasonl� a Linux m�dszer�hez. Egyetlen ember, Linus jogosult megv�ltoztatni a kernelt, de a k�l�nb�z� ter�letek (mint p�ld�ul a h�l�zati k�d) fejleszt�s�t m�s emberek tartj�k karban.

    Mellesleg Nik ([email protected]) j� p�lda erre. Miut�n sz�mos fejleszt�st hajtott v�gre a FreeBSD Dokument�ci�s Projekten �s a weboldalon, felaj�nlott�k neki a commit jogot, hogy ne kelljen m�s committereket zargatnia, hogy hajts�k v�gre az �ltala k�sz�tett fejleszt�seket. Soha nem k�rte ezt a jogot, ingyen kapta.

A *BSD rendszerekr�l nem k�sz�thet� saj�t disztrib�ci�, vagy nem sz�rmaztathat� egy�b munka

K�sz�thet�, csak a dokument�ci�ban �s a forr�sf�jlokban fel kell t�ntetni, hogy a forr�sk�d honnan sz�rmazik. Rengeteg sz�rmaztatott projekt l�tezik:

  • A DragonflyBSD a FreeBSD�4.X egy le�gaz�sak�nt indult, de az�ta m�r van saj�t felhaszn�l�i k�z�ss�ge �s vannak fejleszt�si c�ljai.

  • A TrustedBSD a FreeBSD-hez ny�jt a megb�zhat� (trusted) oper�ci�s rendszerekre jellemz� funkci�kat k�pvisel� k�l�nb�z� kiterjeszt�seket, �s ezzel az IT biztons�gi min�s�t�st, a Common Criteria-t (CC) c�lozza meg. Ez a projekt folyamatos fejleszt�s alatt �ll, a k�d nagy r�sze visszaker�l a FreeBSD alaprendszer�be, de a fejleszt�s k�l�n t�rt�nik.

  • A Hybrid Cluster egy FreeBSD �s ZFS alapokon nyugv� webes klaszter, amely szabv�nyos LAMP alap� honlapok �s alkalmaz�sok sz�m�ra szolg�ltat redund�ns adatbiztons�got �s automatikus terhel�skiegyenl�t�st.

  • A Frenzy egy m�sik live-CD disztrib�ci�, de els�sorban adminisztr�ci�s feladatokhoz. Egyar�nt tartalmaz hardvertesztel�, �llom�nyrendszer-ellen�rz�, biztons�gi ellen�rz�, h�l�zatkonfigur�l� �s -analiz�l� szoftvereket.

  • A PicoBSD egy testreszabott FreeBSD disztrib�ci�, amely elf�r ak�r egy floppy lemezen is. Remek eszk�z merevlemez n�lk�li 386-os PC-k �tv�laszt�v� vagy nyomtat�szerverr� alak�t�s�hoz. A FreeBSD forr�sf�j�nak r�sze, l�sd a /usr/src/release/picobsd k�nyvt�rat.

  • A NanoBSD egy m�sik olyan projekt, amely a FreeBSD minim�lis helyig�ny� verzi�j�nak el��ll�t�s�val foglalkozik. Ez a v�ltozat elf�r egy Compact Flash k�rty�n vagy egy�b kisebb m�ret� adathordoz�n. Ez a projekt is a FreeBSD forr�sf�j�nak r�sze, l�sd a /usr/src/tools/tools/nanobsd k�nyvt�rat.

  • A TinyBSD olyan shell szripteket foglal �ssze, amelyek a FreeBSD 5.X �s 6.X verzi�in alapul� be�gyazott rendszerek fejleszt�s�hez haszn�lhat�ak.

  • A ThinBSD egy kism�ret� rendszerind�t� lemez, amellyel egy egyszer� PC-t haszn�lhatunk Microsoft Windows RDP kliensk�nt, vagy X termin�lk�nt. Az eg�sz konfigur�ci� DHCP protokollon v�gezhet�.

  • A PC-BSD egy asztali felhaszn�l�sra el�k�sz�tett FreeBSD lesz�rmazott. A fejleszt�s c�lja, hogy k�nnyen telep�thet� legyen �s egy seg�t�k�sz k�z�ss�g alakuljon ki k�r�l�tte.

  • A DesktopBSD egy m�sik asztali felhaszn�l�sra sz�nt FreeBSD alap� oper�ci�s rendszer.

  • A Gentoo/FreeBSD a Gentoo Projekt kezdem�nyez�se arra, hogy a Gentoo adminisztr�ci�s adotts�gait portolj�k a megb�zhat� FreeBSD rendszermagj�ra �s szoftverk�rnyezet�re. A projekt befejezetlen, jelenleg k�s�rleti st�diumban van.

  • A m0n0wall egy FreeBSD alap� t�zfalrendszer. Rengeteg olyan funkci�val rendelkezik, amelyet a dr�ga t�zfalak is ny�jtanak, mint p�ld�ul a webes interf�sz, gy�ri be�ll�t�sok vissza�ll�t�sa, �llapottart� csomagsz�r�s, NAT/PAT �tir�ny�t�s, DHCP kliens �s szerver, gyorst�raz� n�vszerver �s m�g sok minden m�s.

  • A pfSense egy m0n0wall alap� t�zfalrendszer, de a fejleszt�s c�ljai �s a t�mogatott funkci�k k�l�nb�z�ek, mint p�ld�ul az OpenBSD Packet Filter (PF) �s a FreeBSD 6.1 t�mogat�sa, vagy a kit�n� h�l�zati �temez�shez az ALTQ t�mogat�sa, valamint a funkcionalit�s b�v�thet�s�g�t egy integr�lt csomagkezel� rendszer seg�ts�g�vel val�s�tja meg.

  • A Whistle Interjet egy h�l�zati k�sz�l�k, amely �tv�laszt�, webszerver, e-mail szerver �s egy�b funkci�kat l�t el, tov�bb� webb�ng�sz�vel konfigur�lhat�. A k�sz�l�k alapja a FreeBSD oper�ci�s rendszer, �s a Whistle a fejleszt�seinek nagy r�sz�t visszak�ldte a FreeBSD Projektnek (mik�zben eleget megtartott ahhoz, hogy az �zleti versenyben maradhasson).

A DragonflyBSD eset�hez hasonl�an, az OpenBSD sem volt �n�ll� projekt, a NetBSD projekt alapjait�l indult el �s az�ta kialakult a saj�t szeml�letm�dja.

A *BSD rendszerek remek kiszolg�l�k, de rossz asztali rendszerek

A *BSD rendszerek remek kiszolg�l�k, de egyben remek asztali rendszerek is. Sok elv�r�s a kiszolg�l�k fel� (r�vid v�laszid� nagy terhel�s alatt is, stabilit�s, az er�forr�sok hat�kony kihaszn�l�sa) ugyan�gy elv�r�s az asztali rendszerek eset�n is.

A *BSD rendszerek ugyanazokkal az asztali szoftverekkel (KDE, GNOME, Firefox, ablakkezel�k) m�k�dnek, mint a Linux, �s az irodai szoftverek, mint p�ld�ul az OpenOffice csomag is remek�l m�k�dnek alattuk.

A *BSD rendszerek forr�sk�dja r�gi, elavult �s haldoklik

Noha a BSD rendszerek forr�sk�dj�nak egyes r�szei ak�r t�bb mint 20 �vesek is lehetnek, egy�ltal�n nem jelenti azt, hogy elavult lenne vagy �ppen haldokolna. Rengeteg profi felhaszn�l� szereti azt a stabilit�st, amelyet ez a t�bb�ves tesztel�s hozott mag�val.

Technol�giai fejleszt�sek tov�bbra is beker�lnek a *BSD rendszerekbe, mint p�ld�ul:

  • SMP: Symmetric Multi-Processing, vagyis a t�bb processzorral rendelkez� rendszerek haszn�lata.

  • SoftUpdates: A BSD �llom�nyrendszert legal�bb olyan gyorss� teszi mint a Linux �ltal haszn�lt �llom�nyrendszerek, az aszinkron �r�si m�veletek enged�lyez�se - �s �gy az ezzel j�r� kock�zat - n�lk�l.

  • VM rendszer: A VM (Virtu�lis Mem�ria) alrendszer folyamatosan fejl�dik. A VM/cache kialak�t�sa seg�t a wcarchive.cdrom.com szolg�ltat�s�hoz hasonl� kiszolg�l�knak a t�bb ezer (konkr�tan t�bb mint 10�000) egyidej� FTP kapcsolat kies�sekt�l mentes kezel�s�ben.

  • K�l�nb�z� architekt�r�k: A FreeBSD jelenleg h�t f� architekt�r�t t�mogat: Alpha, AMD64, i386, Itanium, PC-98, PowerPC �s UltraSPARC. Jelenleg is folynak fejleszt�sek tov�bbi architekt�r�k t�mogat�s�ra. B�vebb inform�ci��rt l�sd a T�mogatott platformok oldalt.

  • MAC alrendszer: A FreeBSD t�mogatja a Mandatory Access Controlt, vagyis egy olyan funkci�t, amely �ltal�ban csak dr�ga megb�zhat� (trusted) oper�ci�s rendszerekben tal�lhat� meg. A FreeBSD ellenben kiemelked� biztons�got ny�jt ingyen! A t�m�val kapcsolatban a TrustedBSD Projekt k�n�l tov�bbi kieg�sz�t�seket.

  • GEOM alrendszer: A GEOM egy modul�ris lemezkezel� rendszer, amelynek seg�ts�g�vel �sszef�zhet�nk, t�kr�zhet�nk, cs�kozhatunk vagy titkos�thatunk lemezeket. Funkcionalit�sban gazdag, �s biztons�gban tartja az adatainkat.

A *BSD projektek egym�ssal h�bor�znak, hetente v�lnak ki �jabb felhaszn�l�i csoportok

Ez nem �gy van. Noha id�nk�nt heves vit�k zajlanak a *BSD rendszerek k�pvisel�i k�z�tt, a projektek tov�bbra is egy�tt dolgoznak. A FreeBSD Alpha portja kezdetben nagyr�szt a NetBSD csapat munk�j�n alapult. A NetBSD �s az OpenBSD is a FreeBSD Portgy�jtem�ny�t vette alapul a saj�t portrendszer�nek kialak�t�sakor. A FreeBSD �s a NetBSD is vesznek �t olyan biztons�gi jav�t�sokat, amelyeket az OpenBSD-ben fedeznek fel el�sz�r.

A FreeBSD �s a NetBSD projektek t�bb mint t�z �ve v�ltak sz�t, az�ta csak az OpenBSD �s a DragonflyBSD sz�m�tanak �jabb BSD projektnek.

A *BSD projektek m�s ter�leten is egy�ttm�k�dnek. P�ld�ul a DaemonNews havonta friss�l� internetes magazin is a n�gy projekt tagjainak k�z�s munk�ja.

A *BSD rendszereket nem f�rt�zni (p�rhuzamos sz�m�t�sokra)

A k�vetkez� (angol nyelv�) linkek pontosan ezt c�folj�k:

Ezeken k�v�l m�g a freebsd-cluster levelez�si lista is rendelkez�sre �ll a FreeBSD f�rt�z�s�vel kapcsolatos k�rd�sek megvitat�s�ra.

Nincs kereskedelmi t�mogat�s a *BSD rendszerekhez

FreeBSD: A FreeBSD kereskedelmi oldala felsorolja azokat a c�geket, amelyek kereskedelmi t�mogat�st ny�jtanak a FreeBSD-hez.

A FreeBSD Mall szint�n k�n�l kereskedelmi t�mogat�st, illetve ezenk�v�l �rus�t p�l�kat, sapk�kat, k�nyveket, szoftvereket �s prom�ci�s t�rgyakat.

Tanfolyamok ut�n a BSDMall.com oldalon �rdekl�dhet�nk, de egy�b term�keket is �rulnak, mint p�ld�ul p�l�kat, sapk�kat, k�nyveket �s szoftvereket! Egy pillant�st meg�r.

OpenBSD: Az OpenBSD kereskedelmi oldala tartalmazza a c�geket, amelyek kereskedelmi t�mogat�st k�n�lnak az OpenBSD-hez.

Nincsenek alkalmaz�sok a *BSD rendszerekhez

A ny�lt forr�s� k�z�ss�g t�lnyom�r�szt BSD rendszereken (SunOS �s hasonl�k) kezdett el dolgozni. A *BSD rendszerek felhaszn�l�i �ltal�ban m�dos�t�s n�lk�l le tudj�k ford�tani ezeket az alkalmaz�sokat.

Tov�bb� minden *BSD projekt tartalmaz egy �n. portrendszert, amellyel a portolt alkalmaz�sok leford�t�s�t igyekszik megk�nny�teni.

FreeBSD: Jelenleg t�bb, mint 16�000 alkalmaz�s t�lthet� le �s telep�thet� a FreeBSD Portgy�jtem�ny�n kereszt�l. Az i386 �s AMD64 platformokon a Linux emul�ci�s r�teg k�pes futtatni a Linux alkalmaz�sok nagy t�bbs�g�t. Az AMD64 �s Itanium architekt�r�kon ezenk�v�l egy kompatibilit�si r�teg seg�ts�g�vel futtathat�k a 32�bites FreeBSD alkalmaz�sok.

NetBSD: A Linux emul�ci�s r�teg futtatja az i386 architekt�r�ra k�sz�lt Linux alkalmaz�sok nagy t�bbs�g�t, a SunOS4 alkalmaz�sok t�bbs�ge pedig SPARCStation munka�llom�sokon futtathat�.

OpenBSD: Jelenleg t�bb, mint 3�700 alkalmaz�s t�lthet� le �s telep�thet� az OpenBSD saj�t portgy�jtem�ny�nek seg�ts�g�vel. A Linux emul�ci�s r�teg itt is k�pes futtatni az i386-os Linux alkalmaz�sok nagy t�bbs�g�t, a SunOS4 alkalmaz�sok t�bbs�ge pedig SPARCStation munka�llom�sokon futtathat�.

A NetBSD �s az OpenBSD is k�pes n�mi m�dos�t�ssal haszn�lni a FreeBSD Portgy�jtem�ny�ben tal�lhat� alkalmaz�sokat, ezt t�kr�zi a portolt alkalmaz�saik kisebb sz�ma is.

Igaz, a legt�bb c�g a Linuxot v�lasztja el�sz�r, ha UNIX(R)-ra akarja portolni a szoftvereit. Szerencs�re a *BSD rendszerek Linux emul�ci�s r�tege k�pes futtatni ezeket az alkalmaz�sokat (Acrobat, StarOffice, Mathematica, WordPerfect, Quake, az Intel ICC ford�t�ja, a Compaq Alpha ford�t�ja stb.) viszonylag gond n�lk�l, ha nem is probl�mamentesen.

T�rt�neti p�ldak�nt megeml�tj�k, hogy a Netscape Navigator els� verzi�ja, amely Java t�mogat�ssal futott a FreeBSD alatt, a linuxos verzi� volt. A rendszer azonban most m�r futtathatja a Mozilla nat�v FreeBSD verzi�j�t is, nat�v Java pluginnal. Mindez a Portgy�jtem�ny seg�ts�g�vel k�nnyen �s k�nyelmesen telep�thet�.

A *BSD rendszerek jobbak, mint m�s rendszerek

Ez csak a felhaszn�l� �zl�s�t�l f�gg.

M�s rendszerek jobbak, mint a *BSD rendszerek

Ez csak a felhaszn�l� �zl�s�t�l f�gg.

Hozz�j�rul�k

A FreeBSD, NetBSD, �s OpenBSD projekt tagai, akik hozz�j�rultak ehhez az oldalhoz:

Nik Clayton <[email protected]>
Jordan Hubbard <[email protected]>
Ian F. Darwin <[email protected]>
Adrian Filipi-Martin <[email protected]>
Tom Rhodes <[email protected]>